Komentar |
| Serimónia asinatura retroativu profesór RAEOA primeiru grupu, iha salaun Sekretaria Rejionál Edukasaun Solidariedade Sosiál, Santa Rosa, kinta (25/7). Imajen Tatoli/Cipriano Colo |
OÉ-CUSSE, Autoridade Rejiaun Administrativa Espesial Oé-Cusse Ambeno (RAEOA), halo ona pagamentu retroativu ba profesór hamutuk 116.
Simbólikamente, serimónia pagamentu ne’e hala’o iha edifísiu Sekretaria Rejionál Edukasaun Solidariedade Sosiál RAEOA.
Pagamentu ne’e mai hosi periudu rua. Periudu ida mak 2011 -2014 ne’ebé ho nia responsabilidade finanseira mai hosi nasionál. Periudu ida seluk mak 2015-2019 ho nia responsabilidade finanseira mai hosi RAEOA.
Iha serimónia ne’e, Prezidente Autoridade Rejiaun Administrativa Espesial Oé-Cusse Ambeno, Marí Bim Amude Alkatiri espresa ninia sentimentu kontente, tanba primeiru grupu hosi RAEOA hetan ona pagamentu retroativu no iha nasionál seidauk iha.
Nia dehan, ida ne’e hanesan kompromisu ida atu rezolve problema ne’e molok sai hosi Oé-Cusse.
‘‘Ha’u hato’o parabéns ba profesór sira hotu iha RAEOA no nasionál tanba ho pasiénsia iha tempu naruk nia laran hodi hein prosesu pagamentu retroativu,’’ hateten Prezidente RAEOA iha diskursu.
Hafoin serimónia simbolikamente asinatura, Diretór Rejionál Edukasuan RAEOA, Daniel Maunu esplika prosesu tomak kona-ba pagamentu retroativu ne’e iha ligasaun ho avaliasaun dezempeñu, abilitasaun liter’aria ka abilidade akadémika no seluk-tan.
Tanba ne’e, Diresaun Edukasaun rekolla avaliasaun dezempeñu hosi eskola sira identifika, hanesan diretór edukasun rejionál asina no submete ba rekursu umanu.
Simbólikamente, serimónia pagamentu ne’e hala’o iha edifísiu Sekretaria Rejionál Edukasaun Solidariedade Sosiál RAEOA.
Pagamentu ne’e mai hosi periudu rua. Periudu ida mak 2011 -2014 ne’ebé ho nia responsabilidade finanseira mai hosi nasionál. Periudu ida seluk mak 2015-2019 ho nia responsabilidade finanseira mai hosi RAEOA.
Iha serimónia ne’e, Prezidente Autoridade Rejiaun Administrativa Espesial Oé-Cusse Ambeno, Marí Bim Amude Alkatiri espresa ninia sentimentu kontente, tanba primeiru grupu hosi RAEOA hetan ona pagamentu retroativu no iha nasionál seidauk iha.
Nia dehan, ida ne’e hanesan kompromisu ida atu rezolve problema ne’e molok sai hosi Oé-Cusse.
‘‘Ha’u hato’o parabéns ba profesór sira hotu iha RAEOA no nasionál tanba ho pasiénsia iha tempu naruk nia laran hodi hein prosesu pagamentu retroativu,’’ hateten Prezidente RAEOA iha diskursu.
Hafoin serimónia simbolikamente asinatura, Diretór Rejionál Edukasuan RAEOA, Daniel Maunu esplika prosesu tomak kona-ba pagamentu retroativu ne’e iha ligasaun ho avaliasaun dezempeñu, abilitasaun liter’aria ka abilidade akadémika no seluk-tan.
Tanba ne’e, Diresaun Edukasaun rekolla avaliasaun dezempeñu hosi eskola sira identifika, hanesan diretór edukasun rejionál asina no submete ba rekursu umanu.
Nia hatutan, rekursu umanu ne’ebé iha kompostu hosi diresaun haat mai hosi Ministériu Edukasaun, Sekretaria Estadu Formasaun Profisionál no Empregu (SEFOPE), Ministériu Solidariedade Sosiál no Inkluzaun inklui Sekretaria RAEOA rasik.
Iha rekursu umanu, sei halo tan verifikasaun, hafoin submete ba Funsaun Públika RAEOA nian, ikus liu haruka ba nasionál.
Nia subliña, profesór sira ne’ebé simu retroativu ne’e mak profesór sira ne’ebé permanente, katak sira ne’ebé sai ona funsionáriu públiku.
Tuir lista jerál hosi RAEOA katak benefisiáriu ba retroativu ne’e hamutuk 512, no lorokraik ida ne’e selu uluk benfisiáriu na’in 116. Sira seluk sei iha faze tuir mai.
Profesór hirak ne’e mai hosi nível ensiñu sira hotu, kompostu hosi ensiñu pre-eskolár, ensiñu báziku, ensiñu sekundáriu jerál no ensiñu sekundáriu téknika vokasionál.
